Az 1995-ben kiállított emléktábla tanúsága szerint 1871- től 1877-ig itt diákoskodott Vikár Béla,
a híres népdalgyőjtő.Később, 1914-től a reáliskola a Rákóczi utca elején elkészült új épületbe költözött,
az üresen maradt intézménybe pedig a város által fenntartott Községi Polgári Fiúiskola költözött, gazdag
könyvtári állományából néhány értékes kötet ma is megtalálható az általános iskola könyvtárában.
Az épület másik felébe 1918-tól a Városi Zeneiskola költözött, mely később Pécs Városi Zenekonzervatóriummá alakult.
1945 szeptembere és 1948 szeptembere között fokozatosan épült ki a 8 osztályos általános iskola.
Ezzel párhuzamosan szűnt meg a gimnázium alsó 4 osztálya s a polgári iskola. Az általános iskola felső tagozatának
tananyaga nagyrészt a polgáriból került át. Éppen ezért iskolánk felső tagozata a Hunyady utcai (ma Mátyás király utca)
épületben működött, az alsó tagozat pedig a hozzákapcsolt Szigeti Külvárosi Fiú- és Leánynépiskolában volt, a Makár utca 32-es
szám alatt. 1950 körüli közterületi á talakításokkor az utca Mátyás király nevét kapta, így az alsó tagozat 1964-es átköltöztetése
után az intézmény Mátyás Király Utcai Általános Iskola lett.
Az 1848-49-es forradalom idején Apácza Iskolaként mőködött, ekkor az utcát is Apácza utcának hívták.
Az épületek a középfokú oktatás szolgálatába kerültek 1857-től. Pécs első reáliskolája, mely kezdetben
három osztályosként indult, Dr. Dobszay Antal belvárosi plébános igazgatásával, a Belvárosi Elemi Iskolából
költözött át ide. Az 1860-as években az iskola környékén lévő párhuzamos utcákat hadvezérekről nevezték el,
így kapta nevét a mai Zrínyi utca, az iskola utcáját pedig Hunyady (írásmód a források szerint) utcára keresztelték,
így lett 1865-ben az oktatási intézet neve 4. sz. Városi Reál Tanoda Szauter Antal tanítóképzői igazgató vezetésével.
Az iskola melletti épület 1860-tól Izraelita Elemi Fő-Tanodaként mőködött, melyet 1871-ben megvettek a zsidóktól
és összekapcsolták a reáltanoda épületével, s így ez lett Pécs akkori egyetlen nem egyházi, középfokú iskolája
Állami Főreáliskolaként, Dischka Győző igazgatásával.
Híres tanárai közt említhetjük Hirn Lajost, aki Vámbéry Ármin, a nagy utazó titkára is volt, vagy Kiss Józsefet,
a Mecseki Egyesület egyik alapítóját, akiről az egykori Misina Kilátót nevezték el.
Az iskola épülete 240 éve áll töretlenül az oktatás szolgálatában.
Az iskola ma is álló épületrészeinek története 1722-ig nyúlik vissza,
ekkor építették lakóháznak, majd a Ferences rendi apácák vásárolták meg 300 forintért 1765-ben és alakították
át oktatási célokra. 1768-tól Leánykákat Tanétó Asszonyságok Házaként vált ismertté. Az ide beiratkozott leányokat
a katolikus hittan elemei mellett írni, olvasni, kötni, valamint kézimunkázni tanították, az oktatás német és magyar nyelven folyt.
1776-ban Klimó György, Pécs kiváló püspöke
átépítette az apácák iskoláját, ennek emlékét őrzi ma is a kapu felett elhelyezett Klimó-címer.
A II. József által kiadott rendelet értelmében bezárták a ferences és klarissza kolostorokat, apácazárdákat 1782-ben.
Az oktatás azonban tovább folytatódott, az épület világi iskolaként üzemelt 1786-tól Nunne Kloster, 1794-től Manialum Domus,
1813-tól Residentia Manialum, 1828-tól Schola Puellaris Publica néven.
Azután 1839-től ismét leányiskola lett, először Nemes Város Leányiskolájaként, majd 1843-tól Városi Leányiskolaként említik a források.
